Az imént ebédeltem (14.00 körül indultam, hogy meglegyen), az otthonról hozott kolbászos-retkes vajaskenyér-szendvicset 2 deci jó kis fekete teával... Nyugisan, gondolkodósan, mosolygósan, élvezősen.
Most pedig "szieszta"! Azaz visszajöttem az asztalomhoz, a könyveimhez, hamarosan lehajtom a nem is oly kicsi, de tényleg egész szép fejemet, és lehunyom a szemem...
A mai napom tényleg tökélyül megy nekem egyelőre!
Pá addig is! :-)