Ma láttam a Spectrum-on egy filmet, vagyis egy részét... Hm. Aszongyák, hogy az ember alapjáraton állandóan aludna. Van egy vegyület, ami viszont időnként így-úgy kibocsátódik az agyban, és felébreszti az embert. E vegyületet termelő idegsejtek igencsak alacsony száma (az "egészségesek" agyához képest hozzávetőleg 10%-nyi a narkolepsziásokéban!) erősen okolható a narkolepszia nevű betegség kialakulásáért és létezéséért...
A vegyületet orexin-nek nevezték el.
Azt hiszem, én inkább nem lennék orexin-függő, nem szeretnék (szinte?) folyton ébren lenni. Elbutulnék, elhülyülnék, szétesnék, ... és nem utolsó sorban: kimerülnék, testileg, lelkileg, szellemileg, mentálisan, ... mindenképpen.
Ez nekem olyan, mint a klasszikus mondák-mítoszok arról, hogy bizonyos mítikus alakok örök életet kértek ilyen-olyan tettükért valamely égitől, csak hát "elfelejtettek" örök fiatalságot is kérni hozzá...
Azt már tudják, hogy "leginkább" alvás közben rendezi-szervezi (és bizonyosan "rostálja" is) az idegrendszer az ébrenlét alatt felgyülemlett információkat. Ha az ember tulajdonképpen állandóan ébren lenne - mikor "okosodna" tartósan?
Például...
Eh.
