Senkinek, akit ismerni vélek, általában nincs feltétlen és határtalan szüksége rám.
Mindenki, akit én legalább-is ismerni vélek, tőlem messze van.
Akik engem ismerni vélnek, azoknak általában mindennél jobban volna szüksége énrám.
Mindenki, aki engem legalább-is ismerni vél, közel van hozzám.
Körül kéne néznem. Kívül-belül.
Lépni. Azokhoz, akik ismerni vélnek.
Hogy ismerjenek. Tényleg. Valóban. Igazán.
Tenni. Azért, értük, hogy ismerjenek.
Köztük magamért is.
Sőt.
.
.
.