Rege Ata Önkéntes Biztosítótársaság
_____Az elégedetlenség melankóliát szül?
Vagy inkább elégtelenség?
Vagy elégületlenség?
Ma kialudtam magam (legalábbis még éjfél előtt lefeküdtem, és matematikailag nézve 8 órát aludtam, bár kb. a 6. órában szólt a telefonomból az ébresztés).
Mégis nyomottnak érzem a fejem belül. Meg ritkásnak a hajam, elöl. Meg hiányosnak a gondolataimat.
Lehet, hogy még az arcüregemben bújkál valahol a minapi szénanátha, többek között.
Olvasok egy (és még talán néhány) "új" blogot. Vagyis nekem most még újat.
Nem érzem időpocsékolásnak, ha teszek valamit. Még ha nem is épp azt, amit épp a legfontosabb volna tennem. Épp nem.
És ez nagyon új és nagyon fura de nagyon jó érzés nekem. Hogy nem csepülöm magam magamban azért, mert valamit épp nem teszek, és teszek helyette épp valami másik, nekem más szempontból ugyanolyan fontosat és jót. Pláne, hogy az, amit épp nem teszek, még hamar és bőven bepótolható, sőt!
Így is eleget tanulok.
Az életből.
Köszönöm.
A nőknek.
Na, meg a pasiknak is.
Köztük magamnak.
De ez már önzés... Nem igaz?
:-p
:-)
;-)
...