Na, titokban azért el vagyok magam miatt is keseredve.
A bátyám lassan olyan kívülről, viselkedésileg, mintha kisgyerek volna. Én úgy hiszem, legalábbis. Teljes harmincon túli tudásával, tapasztalataival, tehetségével együtt. És én meg tehetetlenkedem. Meséljek vajon, miféléket csinál? Csinálunk?
(UFF! ... és még én beszéltem... ugye!?)
2005.10.21. 10:09 Rege Ata
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr826255824
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.