Most majdnem írtam választ egy levélre.
Jobb lett így, sehogyan, mint írója kérte.
Minek írjak arról, ami természetes?
Jólesett amit írt, köszönet jár érte.
Furcsa, szokatlan, kivételes - hát így...
Bocsásson meg, aki tudja, miről is beszélek!
Alkoss, hass, gyarapíts, szeress, ölelj, hagyj, higyj!
Örülj, világ, ember! Örülj, élet - éllek!
2005.12.01. 15:24 Rege Ata
3 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr586255790
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Monelle 2005.12.01. 16:07:32
:) Nincs mit.
Rege Ata 2005.12.01. 16:35:55
Azt is köszönöm :-)
(Igaz, itt egy másik levélről van szó, de ma hűdejólesik... ami jólesik! Na. :-))
anyagtalan 2005.12.02. 12:07:18
Örülök, hogy örülsz, hogy élsz! Tehát örülök.:))))