Eh, nem szépítem, nem jobbítom: ebben a félévben elszúrtam az időmet.
Elég határozottan. - Határozottan határozatlan voltam. - Vagyok is. -
Aktív masszív passzivitással. Ez valahonnan ismerős.
Tőlem.
Épp reménykedtem, azt hiszem, hogy esetleg mégsem ragadtam benn'. .
De.
Legalább magamnak ne hazudoznék!
El vagyok keseredve.
(Vajon tényleg, igazán, végre?)
(Hasznosítani tudom arra, hogy jobb legyen a helyzetem, hogy jobban legyek, hogy jobb legyek?)
(Jelenleg reményt alig látok bármi javulásra. Talán sejthetnék. Biztosan van.)
:-/ :-(

Ha - mindenekelőtt magammal - teljesen és cselekvően őszinte és egyenes volnék!

Egyszerűbb volna; egyszerűen jobb.

Remélem, képes és kész vagyok rá, hogy úgy legyen.

Bocsánatot kérek.

(UFF! ... és még én beszéltem (ugye))