"Szigorúan titkos és bizalmas"
A minap írtam, hogy valamiről "inkább" nem írok ide semmit.
Nem egészségügyi probléma (bár az is lehetne, de (kop-kop!) jelenleg nem tudok olyan horderejűről magammal kapcsolatban), nem egyetemi (arról már eddig is írtam ebbe a blogba is, akkor mi lehetne benne ezek után "eltitkolható" igazán?), nem munkaügyi (nekem olyan nincs jelenleg...), nem családi (a családomról egyébként is ritkán szoktam megszólalni meg gondolkodni), nem nőügy (időszerűen én nem tudok róla, hogy lenne valakim, aki...), ...
Illetve.
És:
Egyáltalában.
Érzelmi dolog.
Annál sajátabb és bensőbb kevés van illetve lehet (ugye?!).
Tulajdonképpen benne van mindaz, amit felsoroltam néhány sorral feljebb.
Ki-ki tehet további elemeket a listához, illetve sorbarendezheti a "tagjait", ahogy szerinte épp van.
A céltudatosság, türelem és kitartás...
No, ezzel is kapcsolatos.
Továbbá a blogom "nyírása" is.
Azt hiszem, a helyzet olyan, hogy csak annak mondhatnám el - úgy érzem - , aki a legérintettebb a témában.
Olyan pedig jelenlegi tudomásom szerint nincs.
Na, majd folytatás következik...
2006.02.22. 09:37 Rege Ata
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr796255669
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anonym 2006.02.22. 10:47:51
Szia
Eddig soha nem olvastam blogot.
Mert hát miért is érdekelne idegen emberek élete,gondja,öröme?
Aztán rálel egyre és érdekelne kezdi mégha nem is akarja.Akaratlanul is bele-belepillant.
S már azon veszi észre magát tanácsokat osztogat, észrevételeket tesz.
Furcsa...
Tanácsot még annak is nehéz adni akit jól ismersz...
Úgy gondolja ő jobb mint a másik pedig nem így van...
Aztán már azon kezd gondolkozni hogy minel is él?
Minek...
Az élet egy állomás.Túllép rajtunk mire észrevesszük.
Vannak még tervei?
Nincsennek.
Rege Ata 2006.02.22. 11:02:44
Anonym, az élet csak akkor lép túl rajtunk, ha hagyjuk... Általában jó előtte járni 1-2-3 lépéssel. Időnként meg vele együtt. Néha meg jó lemaradni illetve visszanézni is.
Tervek jó, ha vannak.
Segít (túl/át/meg)élni.
Rege Ata 2006.02.22. 11:13:43
Vajon az ad tanácsokat (vagy ha úgy jobban tetszik: "tanácsokat") másnak, aki épp magának sem tud(na) igazán?
(Én magam is sokszor kotyogok... főképp kéretlenül és váratlanul és hirtelen.)
Anonym, van kedved tanácsokat megosztani velem? ;-)
Rege Ata 2006.02.22. 11:15:07
(Nah, jókor jut eszembe... Mindegy.)