| 1241 |  | IV. Béla csatát veszít a tatároktól Muhinál | |
| | Az 1241-ben Magyarországra törő mongolok katonai ereje a többi lovas nomád népet nemcsak felülmúlta, hanem fölénybe kerültek Kelet- és Közép-Európa letelepült népivel szemben is. Egykorú feljegyzések szerint minden mongol közrendű harcos legalább egy, de lehetőleg 2-3 íjat vitt magával a harcba, három nagy tegezt tele nyilakkal, szekercét és köteleket. Ismerték és alkalmazták a fejlett kínai haditechnikát: hajítógépeket, füstfejlesztő vegyi anyagokat. A mongol vezérek kiváló katonai vezetők voltak, seregük jól képzett és fegyelmezett. A muhi csatamezőn velük szembekerült magyar sereg létszáma mintegy 20-25 ezer fő lehetett (a mongoloké valamivel több), a kunokkal korábban történt leszámolás következtében számottevő könnyűlovasság nélkül, fegyelmezetlenül, rosszul felépített táborban vártak az ütközetre. A Sajó egyetlen közeli hídját a király öccse, Kálmán herceg és Ugrin kalocsai érsek őrizte. Április 10-én éjjel a híd elfoglalására készülő tatárokat közelharcban visszaverték. Ezután a megerősített hídőrség kivételével a magyar sereg aludni tért. Batu serege késő éjjel elfoglalta a hidat, átkelt a Sajón és bekerítette a magyarokat. A felriadt magyar sereg a szűk táborba szorult. Egyes források szerint egész nap tartott a két sereg összecsapása, amely a magyarok menekülésével ért véget. A mongolok győzelmük ellenére fő céljukat nem érték el: noha a magyar sereg jelentős része elesett a harcban, Béla királyt azonban a kíséretében lévő lovagok megvédték üldözőitől. | |
| |||
| 1324 | | Károly Róbert megadományozza Szécsényi Tamás vajdát |
| | Kácsik nembeli Tamás a magyar király hű embere volt, a viharos időkben is kitartott Károly király mellett. Megsebesült az 1312-es rozgonyi csatában, visszaszerezte a Csák Máté által elfoglalt Visegrádi várat. Ő képviselte a királyt, amikor megkérte János cseh uralkodó testvérének, Beatrixnak a kezét. Jutalmul megkapta az áruló Konrád fia János birtokait és Salgó várát. Tamás fontos tisztségeket nyert el a kormányzati rendszerben. Ispánként számos megye élén állt, királyi és királynéi tárnokmester és országbíró is volt. | |
| |||
| 1693 | | I. Lipót Debrecent a szabad királyi városok rangjára emeli |
| | Ennek emlékére az 1990-es évektől ezen a napon ünneplik Debrecen város napját, s a hagyományoknak megfelelően átadják az elismerő díjakat Debrecen kiemelkedő polgárainak. | |
| |||
 | 1713 | | Az utrecht-i békével lezárják a spanyol örökösödési háborút |
| | Az utrechti békével lezárul az 1701-ben Franciaország, valamint Nagy-Britannia, Hollandia, Poroszország, Portugália és Savoya között kirobbant spanyol örökösödési háború (1700. X. 3.). VI. Károly császár, aki (Bourbon) V. Fülöpöt nem hajlandó elismerni a spanyol trónon, mivel arra saját maga is igényt tart, valamint a Német-Római-Birodalom nem csatlakozik az egyezményhez. A császár és a Német-Római-Birodalom azonban nem képes követeléseinek érvényt szerezni, így a rastatti (1714. III. 6.) és a badeni (1714. IX. 7.) békével az utrechti békeszerződés alapján szintén befejezi a háborút Franciaországgal. | |
| |||
| 1806 | | Megszületett Frédéric Le Play társadalomfilozófus |
| | Calvados-ban született. 1829-ben diákként bejárta a Rajna vidéket, Észak-Németország bányáit és falvait, tanulmányozta a német parasztság életét. 1830-ban egy laboratóriumi robbanás következtében súlyosan megsebesült és betegágyán megfogadta, hogy ha felgyógyul, a társadalomkutatásnak szenteli életét. Valóban bebarangolta a korabeli Európát, egyebek között a magyarországi Hatvanba is eljutott, ahol szociológiai felméréseket végzett. Tapasztalatait, társadalomfilozófiai nézeteit több könyvben, tanulmányban adta közre. 1854-ben jelent meg az Európa munkásai, 1864-ben A szociális reform Franciaországban című munkája. Ezeket követte 1870-ben A munka szervezete, majd 1874-ben A család szervezete című könyve. 1876-ban adta ki az angol alkotmányról írott művét, 1881-ben pedig megjelentette Az emberiség alkotmányáról szóló könyvét. 1855-ben - III. Napóleon megbízásából - ő rendezte a párizsi világkiállítást, s ettől kezdve felhagyott az egyetemi tanítással, és államtanácsosként csak a francia és külföldi világkiállítások szervezésével foglalkozott. 1856-ban megalapította és vezette azt a nemzetközi közgazdasági társaságot, amely az ő irányításával és módszereivel igyekezett feldolgozni a világ munkásainak életéről gyűjtött adatokat. A konzervatív társadalomfilozófia atyjának tartott bányamérnök szerint az állam biztonságos fennmaradása a társadalmi békétől függ, ez pedig csak az ószövetségi Tízparancsolat betartása és betartatása alapján lehetséges. Úgy vélte, a rossz nem az intézményekben magukban van, hanem az emberek szívében, akik ezeket az intézményeket méltatlan módon használják. Szerinte a vallás mellett a társadalom másik fő szervező és összetartó ereje a család, a közösségek megkötő ereje a családi tűzhellyel kezdődik, s a felnövekvő fiatalság morális tartása elsősorban attól függ, milyen modell veszi körül. Gazdasági nézeteiben általában a nagy gazdasági egységek, illetve a kis- és közepes vállalkozások egyensúlyát tartotta ideálisnak. Ligoure-ban halt meg 1882. április 5-én. | |
| |||
| 1848 | | Az uralkodó szentesíti az áprilisi törvényeket |
| | Az uralkodó szentesítette a parlamentáris kormányzási rendet megalapozó harmincegy törvénycikket. Hivatalba lépett a Batthyány-kormány. Közjogi szempontból legfontosabb a III. törvénycikk volt, amely szerint az uralkodó "minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában honvédelmi tárgyakban" kizárólag a független felelős minisztérium útján fogja gyakorolni a végrehajtó hatalmat. Az esetleges uralkodói önkénynek gátat szabott azzal, hogy az uralkodói rendelkezések érvényességét valamelyik, Pest-Budán tartózkodó magyar miniszter ellenjegyzéséhez kötötte. A magyar kormány mozgásterét jelentősen megnövelte az a paragrafus, amely szerint az uralkodó távollétében a nádor, mint királyi helytartó határozhat az uralkodói elhatározások körébe tartozó kérdések nagy részéről. A IV-V. törvénycikk rendelkezett a népképviseleti alapon választandó országgyűlés évenkénti pesti ülésezéséről. Fontos volt az a rendelkezés, amely szerint az uralkodó csak előző évi zárszámadás és a következő évi költségvetés elfogadása után oszlathatja fel a testületet. A VI-VII. törvénycikkek Magyarország és Erdély uniójáról és a Partium visszacsatolásáról rendelkeztek. A feudális rendszer felszámolása szempontjából döntő fontosságú volt a VIII. a közteherviselésről, a IX., XIII. és XV., az úrbéres szolgáltatások, a papi tized, illetve az ősiség eltörléséről szóló törvénycikk. A jobbágy tulajdonába adta az általa eddig művelt földet. A XVIII. törvénycikk a sajtószabadságról, a XX. a bevett vallások (katolikus, református, evangélikus, unitárius, görögkeleti) egyenjogúsításáról, a XXI. pedig a belső rendfenntartó erő, a nemzetőrség létrehozásáról szólt. | |
| |||
| 1861 | | Meghal Mailáth György országbíró |
| | A Pozsony megyei Zavarban született 1786. április 22-én. Pályája kezdetén Pozsony vármegyében viselt különböző tisztségeket, majd 1822-ben udvari tanácsos, később - mint királyi személynök - az országgyűlés rendi táblájának elnöke lett. 1831-től államtanácsos volt, 1839-48-ig országbíró. 1848-ban a felsőház elnökévé nevezték ki. Részt vett az MTA alapításában és az igazgatótanács munkájában. Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Lonovics József és Mailáth Antal társaságában tagja volt annak a békebizottságnak, amelyet 1848 végén az országgyűlés Windischgrätz herceghez küldött, de küldetésük sikertelen maradt. | |
| |||
| 1896 | | Hajós Alfréd olimpiai aranyat nyer |
| | Az 1896. április 6-15. között Athénban megrendezett első újkori olimpiai játékokon április 11-én Hajós Alfréd lett az első magyar olimpiai bajnok a 100 méteres gyorsúszásban, majd jó egy óra múlva az 1200 méteres úszásban is olimpiai bajnokságot nyert. Hajós később labdarúgó lett, játszott az első magyar futball- mérkőzésen is, s tagja volt az első magyar bajnokcsapatnak. 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól, s építésztervezőként dolgozott. 1924-ben a budapesti Stadion terve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken. Az általa tervezett margitszigeti fedett Sportuszoda ma a nevét viseli. Ezen kívül ő építette - többek között - az újpesti Megyeri úti sporttelepet, valamint a debreceni Arany Bika Szállodát. | |
| |||
| 1900 | | Megszületik Márai Sándor író |
| | ||
| |||
| 1905 | | Megszületett József Attila |
| | 1964. április 11-én ünnepelték először a KÖLTÉSZET NAPJA-ként. | |
| |||
| 1926 | | Meghal Luther Burbank amerikai növénynemesítő |
| | Lancaster-ben született 1849. március 7-én. Tanulmányait a középiskola után nem folytatta, de nagy érdeklődéssel olvasta Darwin műveit, közülük is kiemelten "Az állatok és a növények megváltozása a háziasítás állapotában" című munkáját. Olvasmányai hatására 21 éves korában kertészkedni kezdett, s előállította a nevét viselő burgonyafajtát. Később Kaliforniában faiskolát, üvegházat, kísérleti gazdaságot hozott létre. A mesterséges kiválogatás és keresztezés módszerével ért el kiváló eredményeket. Több mint 800 új növényfajtát, illetve -alfajt nemesített ki. | |
| |||
| 1941 | | Magyarország megtámadja Jugoszláviát |
| | Magyarország április 11-én kapcsolódott be a szomszéd állam elleni harcokba, annak ellenére, hogy 1940. december 12-én örökös magyar-jugoszláv barátsági szerződést kötött. A honvédség megszállta Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket. A jugoszláv hadsereg április 17-én letette a fegyvert, április 22-én a tengelyhatalmak Bécsben konferenciát rendeztek az ország felosztásáról. Görögország április 23-án Szalonikiben aláírta a feltétel nélküli fegyverletételt. | |
| |||
| 1945 | | Felszabadul a buchenwaldi koncentrációs tábor |
| | 1945. április 11-én felszabadult a buchenwaldi tábor, s a volt foglyok esküvel fogadták meg: "Soha többé fasizmust " A II. világháborúban a Németország keleti részén fekvő buchenwaldi náci koncentrációs tábor - ahol 56 ezer ember lelte halálát - foglyai fegyveres felszabadító harcukkal megakadályozták 22 ezer életben maradt társuk meggyilkolását. Az akcióban egy magyar illegális csoport is részt vett. Az akció eredményeként 1945. április 11-én felszabadult a buchenwaldi tábor. | |
| |||
| 1951 | | Truman felmenti MacArthur tábornokot |
| | Harry S. Truman amerikai elnök áthidalhatatlan politikai nézeteltérések miatt felmenti Douglas MacArthur tábornokot, a koreai háborúban bevetett amerikai haderő főparancsnokát. Ez a világ közvéleményét meglepő személycsere abból fakadt, hogy MacArthur a hivatalos amerikai politikától eltérő célokat követett a koreai háborúban. A tábornok amellett szállt síkra, hogy a háborút terjesszék ki Kínára és sürgette Észak-Korea kínai utánpótlási bázisának a bombázását, szükség esetén akár atombombákkal is. Truman viszont tárgyalásokat kívánt a 38. szélességi foknál meghúzott fegyverszüneti vonal, az azóta is fennálló határ elfogadásáról. | |
| |||
| 1961 | | Megkezdődik Adolf Eichmann pere |
| | A volt német SS-alezredes a Harmadik Birodalomban a zsidókérdés "végső megoldásának" felelőse volt, s e minőségében 1939-től a zsidó transzportokat szervezte és irányította a koncentrációs táborokba. Jelentős része volt a magyar zsidók elhurcolásában is. Eichmann a II. világháború után Argentínába szökött. Lakóhelyét az izraeli titkosszolgálat, a Moszad nyomozta ki: Buenos Aires egyik szerény külvárosában, Olivosban élt, a Chacabuco utcában, a 4261-es szám alatt, Ricardo Klement álnéven. A Moszad emberei több héten át figyelték, követték, és miután sikerült azonosítani, egy Moszad-kommandó 1960. május 11-én elrabolta és május 20-án Izraelbe szállította. 1961-ben, több hónapos tárgyalás után, december 15-én halálra ítélték, majd - a fellebbezés elutasítása után - 1962. június 1-jére virradó éjjel felakasztották. | |
|
...és még...
;-)
