Most "A megtermékenyítéstől a társadalomig" című könyvbe fogtam bele. A legelső tanulmány benne: A kompetens magzat.

Részlet - példának kedviért - ebből a tanulmányból:

"Az interaktív viselkedés

   A magzati interaktív viselkedés legmeggyőzőbb és leglátványosabb dokumentációját Alessandra Piontelli ikerpárok intrauterin viselkedéséről készült ultrahangos megfigyelései szolgáltatják (1992, id. Chamberlain, 1996). A mindössze 20 hetes ikerpár fiú tagja időről-időre felkereste lánytestvérét az elválasztó membrán mentén. A fiú rendkívül aktív és élénk volt, míg a kislány inkább nyugodt, aluszékony természetű. A fiú a membránhoz közeledve gyengéden ébresztgette a lányt, amelyre az mindig válaszolt. Kialakult játékaik voltak: összedörzsölték fejüket, arcukat, megérintették egymás arcát, "puszit2 adtak egymásnak, majd lábaik összedörzsölése után elváltak egymástól és visszatértek önálló aktivitásaikhoz. Magzati korban kialakult játékaik a születés után évek múlva is megfigylhetők voltak. A szakirodalomban ez a legkorábbi szociális interakcióról szóló beszámoló.
   A magzati szociabilitás további bizonyítékaként szolgálnak a prenatális stimulációs programok során szerzett tapasztalatok (Van de Carr és Lehrer, 1988). A programban résztvevő szülők interaktív játékokat találtak ki magzatukkal. A babák gyorsan tanulták a játékszabályokat, pl. az anya hasának egy adott helyen való külső érintésére, ugyanazon a helyen rúgtak.
   A prenatális interakció vizsgálata során Golanska (1992) 50 várandós anya terhességét követte nyomon. Eredményei szerint az interakció gyakorisága a terhesség előrehaladásával növekvő tendenciát mutat. A harmadik trimeszter során a magzattal történő kommunikáció egyrészt mentális úton, másrészt pedig a beszéd, ill. ének segítségével zajlik. Az anyák 75%-a nyilatkozta, hogy magzata válaszol az interakciós kezdeményezésre és aktív résztvevője a kettejük között zajló kommunikációnak."