Mindig remélem, hogy valaki vagy valami, aki vagy ami "útraválik belőlem", közvetetten vagy közvetve, szóval, hogy a továbbiakban végre jól, jobban, igazán jól van, sőt...!
Főleg, ha-hogy én az "útraválásig" saját tudtommal-érzésemmel-stb. magamtól semmit sem tettem, hogy tőlem (is) természetesen és magától értetődően jó, jobb, igazán jó legyen...
Pocsék érzés valakit vagy valamit úgy (")elveszteni("), hogy az az érzés kerülget és tölt be, hogy addig tulajdonképpen semmit sem tettél érte...
...legfeljebb látszatképp...
:-s
(Bár ilyenkor maga a pocsék érzés is önmaga miatt van. Hiszen ha nem tettél semmit, akkor nem is foglalkoztál vele, nem is foglalkoztatott, tehát számodra nem is létezett... vagyis egy semmi elvesztése felett érzed rosszul magad... hülye vagy! - nemdenem?)
(:-()
(uff?)
