"A túlélő agresszivitásának végső soron nincs köze sem a Wall Streethez, sem a kocsikhoz, sem a pénzhez. Egyik páciensem kétségtelenül gazdag túlélő lehetett volna, de nem a pénz érdekelte, hanem az élet és a halál. Amikor először találkoztam Larryvel, New York-i egyetemistaként éppen azon töprengett, színt valljon-e családjának - ugyanis meleg volt, és joggal hihette, hogy a rokonai nehezen birkóznának meg a ténnyel. Végzősként eljárt hozzám néhány hónapig, majd Kaliforniába költözött, ahol orvosnak tanult. Szakképesítését Bostonban szerezte meg, és visszatért Kaliforniába, ahol néhány éven belül rendkívül sikeres AIDS-specialista lett belőle mind tudományos, mind gyakorlati téren. Ez után, egy hosszan tartó, New York-i szakmai látogatása alkalmával keresett fel.
Ennek a páciensnek kicsit különös volt a családi háttere. New York Brooklyn negyedében nőtt fel, egy patriarchális, szigorú, hagyománytisztelő család harmadik gyermekeként. Anyja, aki egyiptomi zsidó volt, otthon halt meg, a páciens tizenhat éves korában. Nagyon szoros volt a kapcsolatuk, és a fiút kétségkívül feldúlta, amikor látnia kellett, hogy anyja vért köp, és a szó szoros értelmében a szeme előtt haldoklik. A veszteség megrendítette, de halálának körülményei csak tovább erősítették elhatározását - amely erre az időre megszilárdult -, hogy orvos lesz. Döntését néhány évvel azelőtt hozta meg, hogy a kutyájuk különös módon ugyanígy, a szeme láttára pusztult el."
(a túlélő - 3.)
2007.12.08. 16:14 Rege Ata
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr446254738
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.

