"Ekkor történt, hogy Montrealba kellett utaznia egy részvényszelekcióval foglalkozó szakmai tanácskozásra. Mivel szeretett síelni, és már két éve nem volt szabadságon, úgy döntött, egy nappal hamarabb indul New Yorkból, és síel a konferencia előtt. De a bizonytalansága miatt nem mondta meg a főnökének, hogy kivesz egy napot, azt gondolta, nem veszik észre. És a pályáról felhívta az irodáját a mobilján, arra számítva, hogy a főnök nem érzékeli a különbséget. De a főnöke azt mondta: "Jó, hogy hívtál, David. Itt nem történik semmi. Hívj fel holnap, ha lejöttél a pályáról."
Azon az éjszakán magányos szállodai szobájában a páciens komolyan aggódott, szinte depresszióba esett. Félelmében, hogy kirúgják, rögeszmésen csak erre az esetre tudott gondolni. Így aztán, hogy a fájdalmát enyhítse, sétálni indult a városba, és végül egy helyi sztriptízbárban kötött ki, ahol az egyik lány az ölében vetkőzött neki a hátsó szobában. A páciens - aki időközben megnősült, a felesége éppen gyermeket várt - nem tartotta nagy számnak, hogy egy ilyen bárban járt, vagy egy meztelen lánnyal táncolt. Végtére is ő teljesen fel volt öltözve. Ám az ölben vetkőzés közben orgazmusa volt, és ez megrémítette - úgy érezte, átlépte a határt. A menekülés visszafelé sült el, jobban kínozta, mint addig bármi - már nemcsak azt képzelte, hogy elveszti a munkáját, de azt is, hogy HIV-fertőzést kapott, és a felesége el fogja hagyni."
(önpusztítás: kint csinálni - 3.)
2007.12.13. 12:55 Rege Ata
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr556254608
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.