"[...] Ugyanakkor énvédő mechanizmusainkat meghaladta az idő. Néha éppen ezek fordulnak ellenünk, s lesznek a legnagyobb kárunkra. A legtöbb társfüggő épphogy csak vegetál, s a zömük nem kapja meg, ami kijár neki. Scott Egleston tanácsadó szavai szerint a társfüggőség az örökös kielégületlenség, lelki éhezés állapota. Jogosak a kívánságaink, de helytelenül küzdünk értük.
Meg tudunk-e változni? El tudunk-e sajátítani egészségesebb viselkedésmintákat? Fogalmam sincs, tanítható-e a lelki-szellemi-érzelmi egészség, de legalább megpróbálhatjuk. Megtanulhatjuk, hogy másként is lehet élni. Igenis megváltozhatunk. Szerintem a legtöbb ember egészségre és nyugodt életre vágyik, sokan azonban nem mernek változtatni. Talán meg sem értik, hogy rossz úton járnak. Annyira lefoglaltak minket mások problémái, hogy nem volt időnk felismerni a sajátjainkat, még kevésbé megoldani."
...najajaja...
2008.08.30. 13:41 Rege Ata
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr896254254
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
