"[...] Később így beszélt erről:
- Úgy éreztem, ezt kell tennem. Nem engedhetem ki a kezemből a gyeplőt.
Kérdem én, ugyan kit tart fogva ez a gyeplő?
Maria is megtanulta, hogy nem ő irányítja a férjét, hanem a férj és annak alkoholizmusa irányítja őt.
Ez a tétel még világosabbá vált számomra, amikor egyik este egy terápiás központban családi foglalkozáson vettem részt. (Sok páciensem nagyon okos. Jóval okosabb nálam. Sokat tanultam azzal, hogy őket hallgattam.) A csoportfoglalkozás során egy feleség nyíltan beszélt alkoholista férjéről, aki éveket töltött részegen, munka nélkül vagy börtönben.
- Gondolom, azzal vádolsz, hogy irányítani próbállak - mondta. - Veled tartottam a bárokba, hogy ne igyál annyit. Hagytam, hogy hazatérve verj minket, csak ne árts magadnak. Kimértem, mennyit ihatsz, veled ittam (noha utálom a szeszt), elrejtettem az üvegeidet, és elhurcoltalak a Névtelen Alkoholisták üléseire... Az igazság azonban az, hogy mindeközben te irányítottál engem. A börtönből írt leveleid egytől egyig arról szóltak, amit hallani szerettem volna. Ó, az a sok ígérgetés! Valahányszor nekikészültem, hogy elhagyjalak, hogy egyszer s mindenkorra kisétáljak, te pontosan azt mondtad, amivel megállíthattál. Tudod te, mit akarok hallani, és ezt el is mondod. Megváltozni azonban nem fogsz. Eszed ágában sem volt soha. Egyszerűen csak uralkodni akartál rajtam.
A férj halványan elmosolyodott és így szólt:
- Igen - mondta. - Megpróbáltalak irányítani, és meg kell hagyni, jól csináltam!"
Szabmegagon9
2008.08.30. 19:44 Rege Ata
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr386254194
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
