"[...] Ne szívjuk mellre a visszautasítást sem! Ha valaki, aki fontos nekünk (de az is, aki nem), elutasítja a választásainkat, ez egy szikrányit sem vesz el a mi értékünkből. Éljük át a visszautasítás minden keserűségét, beszéljük ki magunkból a méltatlankodásunkat, de ne dobjuk oda önbecsülésünket csak mert valaki helyteleníti, amit teszünk, vagy visszautasít! Még ha a számunkra legdrágább is teszi ezt, akkor is rendben van a dolog, mi ettől még tökéletesen valóságosak vagyunk. Ha valami helytelent követtünk el, meg kell oldanunk egy problémát, vagy változtatnunk kell a viselkedésünkön, tegyük meg a szükséges lépéseket! Ezzel együtt mégse tagadjuk meg magunkat, és ne törődjünk mások elutasításával! Arra egyáltalán nincs szükség.
Ne szívjuk mellre a dolgokat! Ha például azt mondjuk egy alkoholistának: "ha szeretnél, nem innál", ez körülbelül annyit ér, mint ha azt mondanánk egy tüdőgyulladásos betegnek: "ha szeretnél, nem köhögnél". A tüdőgyulladásban szenvedők addig köhögnek, amíg ki nem kezelik őket a bajukból. Az alkoholisták is addig isznak, amíg a szükséges kezelésben nem részesülnek. Amikor egy szenvedélybeteg a szenvedélyének áldoz, ezzel nem azt akarja közölni, hogy szeret minket, hanem hogy nem szereti önmagát.
Az apróságokat se szívjuk mellre! Ha valakinek rossz napja volt vagy feldühödött, ne gondoljuk, hogy ennek bármi köze van hozzánk. Meglehet, hogy így van - ha igen, bizonyára rájövünk -, rendszerint azonban a dolgok jóval kevésbé érintenek minket, mint hinnénk."
Szellőelfúj8
2008.08.30. 18:21 Rege Ata
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr246254211
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
