Azért is megérné, ha már dolgoznék és keresnék és magamat látnám el, plusz anyámékat, plusz saját családot, ...
...mert...
Anyám - érthetően - utál feleslegesen ellátni. Márpedig apám nagyjából alig járul hozzá a családi kasszához. Elég annyit mondanom, hogy kertes családi házban lakunk, amelyben pince és tetőtér is van, és egy (igaz, csak 1.0-s Swift) személygépkocsink is van. És 4 fős a család (a legszűkebb, ugye, amely itt lakik). És anyám nyugdíjas.
És apám is nyugdíjas. És mellette dolgoz...gat. És cigarettázgat meg iszgat. Meg el-elviszi az autót. És nem ő fizeti a benzint és az időnkénti szervízt meg vizsgáztatást. Cigarettázni meg inni viszont igen szeret (gondolom, mert az az egyetlen, amibe a szülei sem szól(hat)tak bele, mi sem szól(hat)unk bele, a melóban is jól néz ki, a haveroknak is tetszik(?), meg legalábbis az ön-uralom és magas polc és feszült élet meg jólét stb. "jelképe", meg elvégre "saját jövedelméből magának teszi" (tönkre...?)). Meg enni is igen szeret. (Gyógyszerért fizetni viszont nem. Akkor sem, ha az a gyógyszer neki kell.)
Namármost anyám érthetően utál apám miatt hetente többször sütni-főzni - mindig annyit süt-főz, hogy (szakmai és házi tapasztalatai alapján) mind a négyünknek bőven elég legyen. És apám ennek - "régimegszokása szerint" - döntő részét megeszi. Ha nem eszi meg előbb, akkor alig várja, hogy mi együnk valamennyit, vagy... Na, szóval.
Én egész nap ülök (kivéve, amikor gyalogolok, állok, vagy járkálok, utcán, tömegközlekedésen vagy könyvtárban/egyetemen). Későn este érek haza (fél 9-9 körül legkésőbb, ez igaz).
És már többször szóltam az elmúlt években anyámnak, hogy NEKEM nem kell feltétlenül meleg étel esténként, pláne nem annyi, amennyi apámnak volna elég egy tányérra. Az még szebb, amikor ilyentájt (este 9 felé) nemhogy "meleg étellel", de édességessel, esetleg fogbaragadóssal, vagy bizonyos alkatrészei miatt romlandó tipusúval fogad. Ilyen például a tejjel (= növeli a romlandóságot) némileg felöntött mazsolás (= édesség, és fogbaragadásra is hajlamos) cukrozottmákos(=édesésfogbaragadásrahajlamos)tészta(=édesésfogbaragadásrahajlamoséstejmiattromlandós) vagy -mákosguba(=(lásd mákostésztánál)). Ha ilyesmiből megeszem késő este egy nagy tányérnyit, mikorra "ülöm le"? És mikorra tisztul ki a fogamból? És ha utál főzni hétközben...
És reggelire sem kell dupla vagy tripla adag reggeli (Egy-két pár félkaréj "szendvicssütőbensült" kenyér, némi vaj, némi felvágott, némi tej/kakaó/tejeskávé, esetleg némi tojás vagy "ömlesztett sajt", ... bőven elég. Nem vagyok én bányász vagy aratómunkás...)
Nem akarom, hogy "miattam-is" bajban legyen meg ideges legyen meg aggódjon (pénzügyek, sütés-főzés, stb.).
És nem akarok sokat enni sem. Feleslegesen, legalábbis - amig zömében csak ülök egész nap, majd' mindennap.
Csendben megegyem, amit "elémtár", mert csupa jószándék - és síkideg és síkunja, mert már megint és még mindig kell csinálnia... -, vagy valahogy próbáljam elérni, hogy legalább velem kapcsolatban vagy hagyjon alább, vagy hagyja abba?
Melyik a jobb, mi a sértő(bb)?
Na, ezért is volna jó hiphop! igencsak jó munkát, jövedelmet, önellátást... "alkotnom" magamnak!
Apróság... ej-ej-ej...
