Tegnap voltam a volt gimnáziumom "gólyabuliján" (eredetileg "gólyabál" volt, de a gimnáziumon belül csinálták, szóval, ha jól sejtem, nem csináltak szokásos viszonylagos nagy durrt).
Az egyik évfolyamtársammal mentem oda egyetemi óráink után. Ő hetek óta jár órákra be látogatni a gimnáziumba. Nagyjából egyszerre érettségizett annak idején velem. (Vajon miért nem ismertük (meg/fel(?)) egymást, ha akkor összesen 5 osztály volt az évfolyamban?)
El tudom képzelni, amiket mondott, nem túl bíztatókat, azok után, amiket most láttam a gimnáziumban.
De még kiderülhet, hogy az én meglátásomban esetleg jobb a helyzet.
A tanárok szerint ugyan rrosszabb.
Enyhén szólva nagyon fárasztóak a manapság oda járó fiúk és lányok, szerintük.
Állítólag.
Én reménykedem.
Elvégre.
"Szakmámbavágós".