Bizalmat tapasztalni lehet, s remélni, hogy bizhatunk. Neveleni bizalmat, ostobosságra, és öntelt reménységre utal... mások számára naivságra.. Bizalmat tapasztalni lehet, s ezáltal lehet csak tanulni

Engem: nem gyűlölni,úgy neveltek.Lehet nevelni,és amikor felnő,vagy ahogy felnő,szépen megkopik a bizalom.Sajnos%cry%

Rege,mi van veled,mostanában olyan letargikus vagy%cry%

Belenevelni az emberekbe? Mindenféleképpen lehet. Arra tanítanak, hogy legyünk nyíltak, bízzunk a másikban. Felnevelni? Kevésbé. Vagy bízunk, vagy nem. Középút nincs. Nincs olyan hogy kitartással nagy nagy bizalmat szavazunk valakinek. Mert először bízunk, ha eljátszotta nem bízunk. És többé már nem tudsz majd újra bízni. Sok idő után, de akkor is kevésbé... Szerintem

Bizalmat?? Hmm,én gyakorló vagyok,már nevelő.. Talán csak utat mutatni lehet,hogy mi is az a bizalom,vagy elmagyarázni azt,hogy,hogy vegye észre,hogy kiben lehet bízni..Ez nehéz,mert ez ösztönös megnyilvánulás..az ösztönösséget nem lehet nevelni,max jó példával elöljárni.. Amit lehet nevelni: hogy hogy legyen toleráns valaki,hogy miért jó a tolerancia..mert ez is a bizalom alapja..valahol..

A bizalom életünk folyamán míg fiatalok vagyunk belénk rögzül ha szüleink is bizalommal vannak irántunk, de tanulni nemigazán lehet. A bizalom vagy kialakul, vagy nem.... Minél több rossz történik az emberrel embertársai miatt, bizalma annál kisebb és annál nehezebben fog megbízni másokban.

személytől függ. hogy ki mennyire nyílt arra, hogy nevelni lehessen. egy határozottan bezárkózó, bizalmatlan és tapasztalt emberből már nem lehet egy naív valakit csinálni... (fordítva mondjuk működik a dolog :D)

Lehet.Hisz a nevelésen sok minden múlik...Az ember önmagának is nevelhet bizalmat,csak akarat és kitartás kérdése. :)

és elhatározásé.

Ha túl sok a csalódás, egy idő után nem tudsz bizni senkiben....sok idő kell, mire meg mersz bizni újra....persze egy újba!!!

És egy különvélemény , erre vonatkozólag....olvashatod nálam...

a bizalmat örökölni lehet. a szüleinktől. neveléssel, életszemlélettel. sokszor tapasztaltam azt, hogy akik tőlük nem kaptak, bárhogyan próbálnak is, nem tudnak hosszú távon bízni... aki eleget kapott otthonról, az, ha összetörik is, újra bízni fog. ezt saját példámból tudom... ugyanakkor... most nem fogok tudni optimistábban nyilatkozni a bizonytalanokról... élethelyzettől függ, hogyan látod ezt a dolgot. ha a bizalom kellős közepén vagy, nyilván pozitívabban. én most nem....

Szerintem nem lehet bizalmat nevelni! A bizalmat szerezni kell, ki kell érdemelni. ...és el is lehet veszíteni. Esetleg.... ....magadat nevelheted úgy, hogy bizz saját magadban. ...lehet hogy nem túl értelmes az utolsó mondat, de talán érthető.

Szerintem nem lehet. Bizalmatlanságot lehet, de bizalmat nem. Én így gondolom...

A bizalmat nem lehet nevelni, csak növelni. Mi van veled? Segíthetünk?

A bizalmat ki kell érdemelni.. az nem jön csak úgy.

Egyáltalán nem lehet bizalmat nevelni. Ha egyszer nincs, csak bizonyítani lehet, hogy akár lehetne is bízni. Ez az önbizalomra viszont nem érvényes. Az vagy van, mert úgy nőttél föl, hoy a szüleid bíztak benned, és akkor mindig lesz. Vagy nincs, mert úgy nőttél föl, hogy semmi sem volt elég jó, amit tettél, és akkor nem lesz igazán soha, még ha van is ember, aki megmutatja, te sem vagy kevesebb másoknál. De ez nem nevelés. Egydül a szülői nevelés lehet hatással a bizalomra. Fí de hosszú és zavaros lett..:(

Köszönöm az eddigi válaszokat! És várok továbbra is! (;-o ;-s ;-$ ;-D)

Én még mindig tartom magam ahhoz, hogy bizalmat nevelni naiv elképzelés. Bizalmat eltanulni lehet, majd a gyakorlatba keressni, s adni ezt :)

Hogyne lehetne!!!! Valaki veled szemben először tartózkodó, de te szeretnél hozzá közelebb kerülni. Akkor nem fogsz ajtóstól rontani a házba és erőszakosan ráakaszkodni. Hanem szép lassan igyekszel azon, hogy észrevegye: vannak (az ő szemében is) értékes tulajdonságaid, sok mindenben ugyanúgy gondolkodtok, ugyanazon nevettek... "Neveled" arra, hogy megbízhat benned, és igenis jó leszel kollégának/barátnak/szeretőnek - mikor miről van szó. Természetesen úgy gondolom, hogy magadat adod és nem valamiféle álarcot veszel fel a cél érdekében - mert akkor az már egy másik kérdés és másik válasz.

Ha bizalomteli környezetben nő fel az ember, akkor alapból bizalommal fordul a másik felé, mindaddig, amíg nem csalódik először, másodszor, stb.... Szerintem:) Szóval ha nevelni nem is lehet, példát mutatni igen.:)

Na Ata, ez igen nehéz kérdés. Sokat gondolkodtam, hogy mit is írjak, mi a helyes, szerintem. Arra jutottam -bár lehet tévesen-, hogy szerintem míg kisebbek a gyerekek, addig lehet bizalmat nevelni. Mert akkor a felnőtt mondja meg, hogy nem bízhatsz az idegenekben, meg stb. S végül, mikor már mondhatjuk, hogy felnőtt, akkor önállóan dönti el, hogy kiben fog megbízni és kiben nem. Én ezt gondolom... :)

sztem kéne. ha lehetne. vagy legalább érezni kéne nevelni. jól.

nevelni...? nem vagyok benne biztos, hogy nevelés kérdése lenne...inkább tapasztalni kell - mármint ha a szülő meg tudja mutatni.

Bizalmat lehet nevelni,önmagunk fejlesztésével,kinevelésével,megnevelésével,átnevelésével. Ez nem csak tőlünk függ,hanem a tudatosságunktól,illetve a megtapasztalásokból.. a negatívakból. Fájdalmas az,ha egy tökéletsre felépített bizalmat pikk-pakk lerombolnak,de ha szembe merünk nézni a fájdalommal,elfogadjuk azt,türelmesen megvárjuk míg újra lelki egyensúly llesz,akkor ez asszem nem kérdés.. Bátorság megtenni,újra bízni,de mint ahogy a mondás is teszi:Bátraké a szerencse..) Mindenkinek sok sikert,sok-sok átélést,sok százezernyi lépést,és csak előre!:)

Abban az értelemben mindenképpen belenevelődik az emberbe, hogy attól függ, milyen bizalommal fordul a világ felé, hogy otthon, a környezetében milyen légkör volt, mennyire bíztak benne, ő mennyire bízhatott másokban. De szerintem ugyanez felnőttekre is érvényes, annyi különbséggel, hogy talán kevébé erősen lehet ezirányban hatni rájuk. De szerintem lehet.

úgy felneveln valakit hogy bízzon az embereknen lehet, csak ezt kell látnia otthon hogy ez jó, és müködik... bizalmat nevelni későb, felnétt embernél nem lehet. belém próbáltak, aztán nem skerült :) azt meg lehet mutatni hogy "látod, bennem bízhatsz... most is kiállok melletted, tegnap s kiálltamm, hidd el holnap is ki fogok"... bagy rámutatni hpgy "nézd mr, ő mindig segít neked cserébe a semmiért"... de aztán vagy kialakul a bizalom a többi mbrfelé vagy nem.

Jól feladtad a leckét, én meg szépen elsunnyogtam volna, olyan sokan válaszoltak már. :) Ha arról van szó, hogy valakit lehet-e bízó emberré “nevelni”, akkor a válaszom, igen. Persze itt is sokat számít a hitelesség. Legalább egy kiccsé kell bíznom magamban ahhoz, h a gyerekem (vagy bárki más) jó példát lásson. Ás vigyáznom kell, hogy ő át ne lendüljön a túlzott bizalomba. Persze azért vigyázni érdemes, ha egy megrögzött embergyűlölővel kezdek, a feladatba könnyen beletörhet az énbizalmam. Ha viszont arról van szó, hogy egy, felém irányuló alig-bizalomból lehet-e bizalmat nevelni, ez már izgalmasabb kérdés. De talán lehet. Ha tényleg akarom. Ha elég türelmes vagyok. Ha hajlandó vagyok félretenni azt a vágyat, h a legjobb oldalam mutassam meg. Ha merek teljesen én lenni. Ha én bízom benne annyira, hogy engedem, hogy engem lásson. Mert ezek a nem ráérzéses, hanem nevelt bizalmak nagyon törékenyek. Gondolj bele: ő nem bízik igazán, valamiért fenntartásai vannak. Te eléred, h mégis leküzdje a kellemetlen érzéseit, aztán valamit valahogy elszúrsz. Ás abban a pillanatban ki is durrant a lufi: “ugye, h nem kellett volna megbíznom benne?!”

Bizalmat "nevelni" nem hiszem, talán bizalmat "szeretni"... igen... bár a "nevelésről" nekem negatív tapasztalaim vannak, de ha a nevelés pozitív oldalát nézzük, ahogy a kis magot elültetjük és utána felneveljük a megfelelő módszerekkel, eszközökkel, akkor mindenféleképpen igen... de ez nagyon érzékeny dolog, nagyon nehéz feladat és egy pillanat alatt meg lehet ölni...

mi a bizalom?

Nem > tudom, ha nem bízik meg bennem valaki, akkor rá lehet-e venni. Vagy ha én nem > bízok meg valakiben, akkor ő arra ránevelhetne. Szerintem biztos > működne a dolog, de magamból kiindulva, én általában mindenkiben bízok. > Azt hiszem. Ennyit tudok erről mondani.

..a blogomban írtam erről, a véleményemről....catyst azt kérdi mi a bizalom, nekem a hit...a feltétlen...a másikban,valakiben... a gyerekeimnek hiteles vagyok,bízom bennük,ők is bennem, de akaratlanul is átadom a félelmeimet, - nem szándékosan,hisz ki az aki szeretné,hogy félénk, nyámnyila gyerekei legyenek - de mégis így van,mert nem tudom átlépni az árnyékomat,én már ilyen maradok, ez tény...ahogy írtam a gyerekeim okosan bizalmatlanok,hála az apukájuk másféle beállítottságának és a kevés negatív tapasztalatnak.......:-))) ..végül is mire is akarsz kilyukadni Ata?...netán arra,hogy valamiféle nevelési hiányosság van nálad,mert bizalmatlanabb vagy mint az átlag??....én nem venném annak, egyszerűen a sok csalódás automatikusan visszahúzódóvá, bizalmatlanná teheti az embert...mert ki szeret csalódni?....:PPP

A kérdést én a fonákjáról közelíteném meg: bizalmat nem lehet nevelni, DuDe-nak adok igazat, tapasztalni kell. Viszont bizalmatlanságot lehet nevelni. (bár a tézis diszgrammatikus)

Szia, persze hogy tudok válaszolni, csak kicsit késve vettem észre az üzenetet. Szerintem nemlehet, nevelni nem, csak elérni, kialakítani, megnyerni. :)..