"[...] Különböző kultúrákban mást és mást tekintenek betegségnek, következésképpen van, aki egyik kultúrában betegnek minősül, és úgy tudja, hogy neki szenvednie kell, más kultúrában viszont nem beteg. Vannak kultúrák, amelyekben menstruációkor a nők euforikus állapotba kerülnek, mert az a kultúra a menstruációt nagyra értékeli. A mi kultúránkban nem ez a helyzet, és a menstruáció ideje körül sok nő feszültté válik. Ezt sokáig nem tekintették betegségnek, majd miután úgy tűnt, az antidepresszánsok hatásosak, a kezeléshez "feltalálták" a premenstruális szindrómát. Az orvoslás történetében megfigyelhető az a tendencia, hogy azon tüneteket kezdik betegségnek tekinteni, amire hatásosnak vélt gyógymódot találtak ki."

(Szendi Gábor: Depresszióipar (részlet a könyvből))