Ez pedig az első és mindmáig legemlékezetesebb "kedvenc dalom". Természetesen nem az eredetit hallottam, hanem egy kisszínházbeli művészúr előadását. A tévében.
De a dal, az megmaradt bennem. És lehet, hogy irányított is, évtizedeken keresztül.
Mert...
Szegény-szegény apró legény,
Ma este munkába állsz!
Mókázz, nevess, hogy pénzt keress!
Ha kell a fejedre állj!
Most még tiéd, mező s a rét,
Most még van játékszered,
De este már a munka vár,
Kezdődik az életed!
Megtanulsz fiacskám komédiázni,
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell,
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni,
Magaddal törődj csak, más senkivel.
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek,
Ne higgy az eskünek, ne higgy soha,
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Mert minden, minden csak komédia.
Nem voltam én mindig szegény,
Jó anyám gonddal nevelt,
Ágyam fölött Ő őrködött,
Altatódalt énekelt.
Múlt az idő és jött a "Nő"
Én hittem neki bután,
Cirkuszba' volt, ott lovagolt,
Mentem a cirkusz után!
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell,
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni,
Magaddal törődj csak, más senkivel.
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek,
Ne higgy az eskünek, ne higgy soha,
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Mert minden, minden csak komédia.
Ő volt a fény, éltem egén,
Miként egy oltári szent,
De jött egy más komédiás,
Ő most a másikkal ment,
Anyuska volt... anyuska nincs,
Anyuskád cserbenhagyott,
De jó apád vigyáz majd rád,
Ő lesz az őrangyalod.
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell,
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni,
Magaddal törődj csak, más senkivel.
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek,
Ne higgy az eskünek, ne higgy soha,
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Mert minden, minden csak komédia.
---
(...
?UGYE?...)
