Elgondolkodtam este a szeretésen. És mivel - talán érthető okokból, talán nem - mindig magamból indulok ki, úgy hát a saját szeretésemen.
És két(három?) "tény" jutott eszembe.
Éveken át ugyanazt, amit emberektől elfogadtam, könyveknek hittem el.
Nagyon szeretek szeretni...
Na.
És itt megállós.
Ha könyveknek biztosabban hittem, mint másoknak, vagy akár magamnak is... akkor hogy' is vagyok képes igazán szeretni?
Az a gyanúm: aligha. Vagy még határozottabban: sehogyansem.
Hogyan tudna igazán szeretni az, aki önmagában sem bízik?
Lehetséges ugyanis, hogy mindössze igyekszem szeretni. És közben végtelenül (képtelenül? lehetetlenül? hihetetlenül?) bizalmatlan, avagy óvatos vagyok.
És ez a kettő még "nálam" sem fér valahogy együvé, azabaj.
Tudom, meglehet, hogy valójában együvé fér(het) még "nálam" "is".
Mégis... Valahogy nemtudommilyen oldat vagy keverék vagy ötvözet vagy elegy ez a "szeretvenemszeret", amit én "művelek".
Ilyen vagyok, ilyen...
Na.
És itt tovaindulós.
szeretvenemszeret
2009.02.23. 10:53 Rege Ata
15 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr936253315
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sunrises 2009.02.23. 18:31:15
Az ember szeret...
Eleinte óvatos persze...de aztán kinyílik.
Teljesen.
:)
Ezt szóltam Hozzád... :)
Jill 2009.02.23. 19:43:21
Szerintem, ha az ember valamit szeretne, azt eléri . Ha szeretnél szeretni, vetkőzd le a félelmeidet, a bizalmatlanságodat Önmagaddal szemben, nyiss, és -szeress ! (:
Sonja 2009.02.23. 21:11:52
Szakirodalom szerint 4 kötődési modell létezik:
1) biztonságosan kötődő (bízik önmagában és másokban is)
2)bizonytalanul kötődő ( vágyik arra, hogy szeressék, de nem hiszi, hogy szerethető)
3) elutasító-elkerülő (önmagát értékesnek tartja, de másokat méltatlannak ítél a szeretetre)
4) félelemteli-elkerülő (magában sem, másokban sem bízik, de vágyik kapcsolatra)
(Szendi Gábor: Hűtlenség, féltékenység, evolúció, in A párkapcsolatok iskolája, 98 o.)
Uff. :)
Dóri 2009.02.23. 21:13:21
Bátyád hazament??
little 2009.02.24. 01:04:24
nekem semmi önbizalmam mégis totál érzelmes vagyok..
Sweetycat 2009.02.24. 07:33:26
Na, akkor én a 2. kategória vagyok... és Te Ata??? ;)
k 2009.02.24. 08:51:02
a bizalmatlanság, az óvatosság miből fakad?
Rege Ata 2009.02.24. 11:00:27
Sonja, köszönöm :-)
"Szerencsémre" tanultam ezekről. (Előbb mint bölcsész-, most meg mint andragógia-hallgató.) Meg ezt is "találtam" valamikor:
http://www.behsci.sote.hu/szex_szerelem_kotodes.htm
:-)
Rege Ata 2009.02.24. 11:01:08
Dóri, igen, haza(t)ért, kb. 12-13 óra múltán.
Rege Ata 2009.02.24. 11:01:32
littlehoney, az nem zárja ki egymást ;-o :-)
Rege Ata 2009.02.24. 11:02:14
Sweetycat, nem tudom. Egy ideje nem akarom "kategorizálni" magamat sem. Nehogy bebeszéljek magamnak bármi hülyeséget feleslegesen. :-s
Rege Ata 2009.02.24. 11:04:02
k, van sejtésem, de egyelőre (egy ideje) békén hagyom az "okok keresését és magyarázását". Remélem, hamar megtalálom az igazat, a valódival együtt - a megoldást is beleértve.
Rege Ata 2009.02.24. 11:06:32
Jill, tudom, hogy minden nagyon egyszerű is (nálam jobban kevesen "tudják", szerintem). Először saját magam számára kell "bizonyítanom", nem görcsösen, hanem természetesen. Talán folyamatban van. Egyelőre nem "egycsapásra"-dolog és nem is "háromnaposcsodás". Vannak hullámvölgyek is, sőt. De mindegy. Az élet halad. ;-o :-)
Elf 2009.02.24. 19:37:28
mert szeretni - ilyen "egyszerű"
Sonja 2009.02.27. 19:38:12
Feltételeztem Rege... de néha jó egy kis emocionális racionalizálás :)
