Mára virradóra az álmaim sem voltak "túl hülyék", igaz, "túl értelmesek" sem, és én sem voltam bennük "túl hülye", jóllehet "túl értelmes" sem.
Az utolsó jelenet egész bíztatónak látszott.
Szép fiatal nő (lány) volt benne, szőke (vajon miért épp szőke? ez most jutott eszembe. nem tudom miért.), és ismerősként köszöntöttem, pedig csak azt-úgy sejtettem, mintha az volna valahonnan. És olyasmit mondtam neki arról, hogy mivel töltöm a napjaimat, ami (a mai napoknál) korábban valóban erősen igaz volt (most már jóval kevésbé valójában), és ha ismerős, akkor sejti, hogy miről van szó. És olyan gesztusom is volt, ami (a mai napoknál) korábban valóban erősen jellemző volt. Hát. És.
Amikor felébredtem, rögtön az járt a fejemben, hogy ez nem volt "túl hülye" álom és én sem voltam "túl hülye" benne. Ebben az utolsó sajátságos jelenetben sem. És hogy ha már az álmomban is kellemes ismerős(?)sel találkozom, aki kellemesebb, mint bármelyik volt ismerősöm - gyorsan eszembe jutott majd' az összes, aki hasonlíthatna rá, vagy aki ismerős lenne bárhonnan is nekem, mint ez az illető, szőkén, kellemesen, kedvesen, ismerős(?!?)en -, akkor valamképp változóban vagyok. Klimax gyermekkorból felnőttkorba? (És nem felnőttkorból érettkorba, például.)
Egyébként az illető kellemes ifjú hölgy és köztem ama jelenetben nem történt "tulajdonképpen" semmi sem, valami olyasmi rémlik, hogy én egy villamoson (de szép napsütéses idő lehetett! most jut eszembe, a villamos is viszonylag ismeretlen volt, a belsejéből ítélve, nekem.) ültem az egyik kocsivégi ajtó melletti ülésen, a lány meg az ajtónál állt, (valószínűleg) épp leszállt (volna) a következő megállásnál (ahová az álmom már nem ért el). És sziával köszöntöttem, és egyben ő is örült nekem, és megérdeklődtük egymástól, hogy van, meg hogy mit csinál (majd most főleg), aznap (eznap?). Ő is elmondta igen röviden, és én is megemlítettem azt, amit említettem (ami manapság már kevéssé jellemző rám, na).
De hogy a lány sem volt ismerős, mégis úgy sejlett, és amit mondtam, sem volt ismerős, mégis úgy véltem, ...
Hát.
És.
Fura.
Hát.
És.