Ezt írtam az imént egy megjegyzésbe (kommentbe - ha úgy jobban tetszik):
---
Nem bizonyos jó elveszteni elhagyni valamit saját magából. Átalakítani, más szemmel nézni, más kézzel tapintani, más füllel hallgatni, más orral szagolni, más nyelvvel ízlelni, más ésszel-érzéssel érinteni lehet, talán.
És talán nem kötelez senki más (sem?!?) tökéletességre.
- Ezen próbálok kiigazodni ma.
Ezért sem írtam ide idáig.
Lehet, most sem "kellett" "volna".
---
És tényleg.
(Hozzátehettem volna a felsoroláshoz - most jut eszembe -, hogy "más elmével-eszmével gondolni-vélni" - de most már mindegy. Amit írtam, megírtam.)
Mai napom tényleg ezekről szólt. Legalábbis a napközbeni része (kb. 10 órától kb. mostanáig).
És még nincs vége, csak itt félbehagytam mára ezt, és elindulok haza.
Végtére is.
