Ma fél 8-ra bementem a Városmajorba. Az ér- és szívsebészeti klinikára. Korán értem be. 8 után néhány perccel megérkezett a betegszobába egy zöld ruhás fiatalember, felébresztette, átsegítette a tolóágyra (hogy hívják azt?), és elkísérhettem, amint egy emelettel arrébb betolja a műtőkhöz.

Aztán elkezdtem várakozni a műtők szintjén, az intenzív osztályok előtti folyosón, az ottani betegszobák és egyebek előtt.

12 óra körül kitolták, át a szívintenzívre.

Altatásban maradt, és lélegeztetőn van.

Holnap délelőttre nagyjából felébred, valószínűleg.

Bypass műtéte volt, mert a szívén az egyik oldali koszorúér-hálózat tulajdonképpen tönkrement. Két eret kötöttek át. Most. Lényegében. A néhány hónappal korábbi kardiológusi "elsősegélyként" behelyezett érhálók ugyan némi akadályt jelentettek, és bonyolították egy kicsit az éráthelyezést-bevarrásokat, de technikailag sikerült.

A műtétnél jelenvolt altatóorvos-nő tájékoztatott először, az intenzívről kijővén. Altatásban van, lélegeztetésen, lévén a műtét során felvágták a mellkasát, és elnyomták, lenyugtatták az izmait. Utána nem fogják "újraéleszteni" gyógyszeresen, érthető módon. Tehát kb. holnap délelőttre feléled. És sikerült, jól van. Intenzíven. Alszik.

Technikailag sikerült. Ezt a műtétet vállaló és elvégző orvos fogalmazta kb. így, amikor végre le tudott ülni velünk a műtétet követő adminisztrációk elintézése után. Ennél persze többet mondott, jóval többet.

Holnap délelőtt tehát érdeklődöm, érdeklődunk, személyesen. Én bemegyek, ez biztos.

"Légy jóL! ;-)"