Ma délelőtt megírtam és kinyomtattam (2 példányban) és aláírtam levelem a BKV-ügyemben az ügyvédnőnek válaszul. Anyám ment aztán vele postára, feladni.
Aztán kerestem és találtam és nyomtattam ki keresztény pszichológiás oldalakat anyám kérésére, az ő rendelkezésére.
Aztán betértem az OSZK-ba, és végre csak egy orosz nyelvkönyv, két orosz-szótár (egy orosz-magyar és egy magyar-orosz), egy középiskolai orosznyelvtan-könyv, és egy "alapfokú orosz társalgási" könyvecs volt ma előttem az asztalon.
Egészen kb. 1 órával ezelőttig. Mert akkor megjelent John Updike-tól Az eastwicki boszorkányok (én kértem fel a könyvet, hogy olvashassam eztán, ha már a filmet láttam évekkel ezelőtt (is)).
Majd elmentem, hogy saját példányt vegyek a Libri-nél az orosz nyelvtan-könyvből és a társalgási könyvből.
Egyébként mindeközben csevejegtem hol neten-offline, hol neten-online, hol élőben-offline, hol élőben-online.
Meg fél orromra (széna?)náthagyanús voltam a nap egy részében (mostanra alig maradt nyoma).
Meg megint van a közelemben, itt, a könyvtárban, egy csinos, helyes, komolynak tűnő fiatal lány.
Meg csütörtök van.
És vasárnap a Magyar Költészet Napja. Meg az 1848. évi ún. Áprilisi Törvények Királyi Sanctiójának Emléknapja. Meg választhatok. Hogy otthon fogom-e megülni-megállni-megélni a napot (megazéjt).
Most csütörtök van.
