Ma nem voltam FMK-ban. Voltam Nyéki Imre Uszodában. Úsztam először - hozzám és a napi első nekirugaszkodásaimhoz képest - sokat, majd szaunáztam kicsit, és amikor onnan visszatértem és visszaereszkedtem a versenymedencébe, megéreztem a klórt a vízben. Ejnye. Addig miért nem, és akkor miért úgyolyannyira? Azért úsztam néhány hosszt... de inkább kimásztam, a külső medencéhez, napozni. Szégyellem vagy sem, de így volt. 

Hazafelé megint találkoztam egy szomszéd lánnyal. Azért "megint", és azért említettem meg, mert az elmúlt napokban nemrég szintén az uszodából hazafelé a villamoson találkoztam vele, és most is, akkor is aludt (vagy legalábbis szunyókált), és most is úgy "vettem észre". És ugyanannál a megállónál szállt le, mint én. Most már nem bírtam nem túllépni a mosolygáson. Felkeltem, megkérdeztem, szabad-e odaülnöm, és elkezdtünk kicsit beszélgetni. Természetesen munkából tért haza. Itt és most nem írom le, mi a munkája, mindenesetre szerintem a maga nemében érdekes - bár valóban (szintén a maga nemében, úgymond) fárasztó lehet. Még "rendesen" hétfőtől péntekig napi 6 órában is.

Azóta meg nemegyszer kedvenc offcity slágerem jutott az eszembe. A számomra legalábbis "szállóigévé" vált sorai miatt leginkább: "Freedom is just another word for nothing left to lose". Ugye.

Mostjólvagyok. 

Holnap uszodabeli úszás megint. 

És. 

(Off)