"†schola, ae, nn. [= scolh]
(sajátl. szabad idő, küln. a közügyekkel el nem foglalt és tudományos foglalkozásra felhasznált üres idő = otium), innen
1) tudományos vizsgálódás és tárgyalás, felolvasás, tudós előadás: explicare, habere s.; sunt certae ss. de exilio, de interitu patriae etc.
2) a hely, a hol ilyen előadásokat tartanak v. tanítást adnak, tanoda, iskola (meglett emberek számára, a kik már fensőbb tudományossággal foglalkoznak, vesd ö. ludus), főiskola. ss. rhetorum, philosophorum; sedere in s. Innen küln. átv. ért. a) műcsarnok, a hol műtárgyak voltak felállítva: és tudományos férfiak eszmecserére egybegyültek; scholae Octaviae. b) a fürdőmedenczét környező folyosó ülőhelyekkel, a hol a fürdeni akarók megpihentek addig, a mig a fürdőbe szállhattak. ||c) egy épület, a mely testületek gyűlhelyeül szolgált; így sch. Judaeorum, a zsidók imaháza; scholae bestiarum, az amphitheatrum, mint az állatviadalok színhelye. d) névk. egy testület, küln. polgári v. katonai hivatalnokok testülete, kara.
3) valamely tanító követői, iskola, felekezet: clamabunt omnes ss. philosophorum."
"otium, ii, kn.
1) üres v. szabad idő, munkától, dologtól való nyugvás, küln. közügyektől, tehát = csendes, zajtalan magán élet: o. honestum; frui o.; otium suum consumpsit in historia scribenda.
2) valamire való idő, auscultandi, hallgatásra; habere o. ad aliquid faciendum; quum est o., ha időm lesz: otio v. per o., csendesen, egész ráérkezéssel.
3) (költ.) termékei valaki szabad idejének, pl. költemények.
4) henyélés, dologtalanság, heverő üres és dologtalan élet, languescere in o.
5) csendesség, csendes idő, béke (ellentét háboru és más villongós világ): o. et pax, per o., békében; o. ab urbanis seditionibus, csend."
"ludus, i, hn. [ludo]
1) játék, mint mulatságos foglalatosság, időtöltés és felvidítás végett (tárgyilag vesd ö. lusus) pl. labdázás, koczkázás, testgyakorlat s több efféle. Küln. A) t. = színi előadás: committere ll., a színjátékot elkezdetni, facere, rendezni; ludis, azon időben, mikor a színjátékok folynak, színi előadás alatt; ludi Taurilia, Consualia. Küln. Rómában ludi, közjátékok, voltak részint scenici (színházban, drámai előadások), részint circenses (lóverseny, versenyszekerezés, állatviadal s több efféle), részint gladiatorii; néha, ludi, küln. = ll. scenici, ellentétben a többivel. B) játék, időtöltés, mulatság, tréfa: per l. et negligentiam; facere ll., bohóskodni, tréfát űzni; dare alicui ludos, valakinek tréfát engedni; de néha = ludos alicui praebere, valaki előtt magát nevetségessé tenni. Küln. (színk.): ludos facere aliquem, valakit megtréfálni, ille tibi ludus fuit, gunytárgy volt előtted; ludos aliquem dimittere, gunyosan elküldeni; ludos alicui reddere (facere), valakit kijátszani; ludos facere operam, hasztalan fáradozni. C) átv. ért. játék, csekélység, kicsiny dolog: ludus est illa perdiscere; testimonium iis ludus est, játszanak bizonyítványukkal.
2) tanoda (alsóbb elemi iskola, hol inkább csak a testet gyakorolják, vesd ö. schola): l. literarum v. literarius, elemi iskola; l. discendi; 1. gladiatorius, vivóiskola."
"†paedagogus, i, hn. [= paidagwgos]
1) rabszolga, ki a fiugyermeket mindenütt, de küln. az iskolába kisérte, „nevelő“; innen (színk.) tréfásan, oly ifju ember, a ki valamely leányt kisérget.
2) átv. ért. tanácsadó, vezető, kisérő; küln. roszalólag: felvigyázó, felügyelő.
3) átalán: utmutató, oktató, tanító."
