A manager az man(us)-ager, vagyis ember-cselekedtető? Lehetne némely' akár menager is - "angolosan" ('men' ('férfiak/emberek') + ager ('idősítő')) vagy "franciásan" (lásd: menage/menázs - 'háztartás; állatsereglet; zenekar; állatkert; embercsoport; gyülekezet; ellátás; több edényből álló ételhordó; ecet- és olajtartó edény; hazudozás, hajlam a hazudozásra')...
Egyébként...
Ma vettem egy "Masszázs tetőtől talpig" című könyvet. Anyámnak, főleg. Valami nem feltétlenül izületi alapú baja van a két kezén - a két kezén más-másféle. Az illetékes rendelőintézetben a háziorvos, a reumatológus, az urológus(!), a (vér- és vizelet-)laboros, a fizikoterapeuta, a gyógytornász és a hétvégi ügyeletet tartó doktornő is mást vélekedett a dolog mitől, hogyan, illetve miértlétéről. Nemkülönben a rendelőintézettel tőszomszédos gyógyszertárban a gyógyszerésznő. Az egyik orvos olyan - izületi alapú fájdalmakra gyártott - gyógyszert írt fel, amelynek az ismertetőjén igen durva dolgok vannak felsorolva lehetséges mellékhatásként. Például erős láb(szár)feszülés (olyan erős, hogy szinteis lehet balesetveszélyes az adott lábterületen), fékezhetetlen (epileptikus jellegű, "önkéntelen") végtagrángás. Nos, anyámnál első éjszaka lábszárgörcs, második napon karrángás jelentkezett. Ja, nemmellesleg anyám közelebb van a 70 évhez, mint a 60-hoz. Az orvos akkor is egy egész tablettányit írt elő neki minden estére. Igaz, az a gyógyszer csak 5 tablettányis... Végül a második tabletta után (hétvégén) este beautóztunk az ügyeletre, ahol az ügyeletes orvosnő (szerintem) lehülyézte azt, aki ezt a gyógyszert arra a valamire felírta anyámnak. És megbeszélték (az ügyeletes és anyám), hogy abbahagyja (anyám) ennek a gyógyszernek a szedését. (Aranyos, hogy este "kell" szedni, és akár bele is rokkanhat-zavarodhat-halhat az ember, végülis.)
Ma voltunk (én és anyám) a fizikoterápiás rendelésen (ez volt a negyedik napja a 10 napos ultrahangozásnak), és mielőtt sorra került volna (anyám), gyorsan kihasználta az alkalmat, amikor kinyílt a gyógytornász szomszédos ajtaja. Sebaj.
Most már tehát a háziorvos, a reumatológus, a laboros, az urológus, a fizikoterapeuta, az ügyeletesorvos és a gyógytornász is tudja, mi a helyzet - csak azt nem, mitől, hogyan, miért.
A gyógyszerész egy külön eset. Egyszerűen nem volt hajlandó kiadni azt a gyógyszert, amit az urológus írt fel a laboreredmények láttán. És meg volt sértődve. Mert azt a gyógyszert a doktor úr - azt mondta a gyógyszerész - nem szokta felírni. Naszép...
(Az is kérdéses, hogy - már nem tudom melyik - orvos miért írt fel anyámnak közben különösen bikaerős fájdalomcsillapítót. Elvileg NEM izületi jellegű fájdalomra. Üf.)
Szóval, ma fogtam magam, és vettem egy nagyrészt masszázsról (ön- és társmasszázsról, talpmasszázsról, kézmasszázsról, fülmasszázsról, testmasszázsról, akupresszúráról, csípésterápiáról, stb.) és kisrészt életmódról-életvitelről szóló könyvet. Anyámnak. Gondolom, jól tettem-vettem. Rem-élem.
Üf.