Tegnap "bepakoltam" - kicsit. Vettem két egykezes tárcsás súlyzó-"készletet", egy-egy pár rugalmas, majdnemtestszínű térd-, illetve könyökvédőt, (nem csak edzéskor jó, hanem az én csontos-kicsitkiállós könyökömhöz és térdemhez, hosszú ujjú felső, meg hosszú szárú nadrág alá, hogy ne nagyon legyen a ruhán feleslegesen "kibukkanás") egy pár "támaszkodót" (pl mélyfekvőtámaszhoz), egy alapkategóriás "all-in-one" HP szkenner-nyomtató-másoló-gépet (ma fel is telepítettem az én kis ubuntus számítógépemhez). Fura, de miután van két új mobilom (a tönkrement és a használhatatlan helyett), meg az imént (f)elsoroltak, nemigen van jelenleg igényem.

Egyvalamin azért még gondolkodom kicsit. Apám odaadta a zsebvacak mobiltelefonját bátyámnak. Kedves apai gesztus, jól van, de nekem kicsit olyan, mintha "a levetett, ócskább telefont odaadom, nesze, használd!"-féle gesztus lenne. Egy kissé sértő - szerintem - bátyámnak. Kéne valami "helyzetjavítás". Esetleg.

De most (épp) inkább olvasom tovább Az onkológia alapjait. Mert abban még nem haladtam eleget és eléggé. Hajrám...