nemigen járok gyónni (igennem, inkább, az utóbbi időben (években))
most sikerült "poénosan" kifejeznem (nemrég), hogy mitől és hogyan és miért nem:
inkább hálát adok és megköszönöm, hogy hülyelehettem és -lehetek, és hogy ez nem feltétlenül baj, ha aztán meg...pláne...! :-)
minek beszéljek Istennek a "rosszról", ha 1. úgyis tudja 2. úgysem "kedveli" 3. úgyis tudja, hogy úgysem "kedvelem" (ésmégpedigúgyisújraelkövet(het)emvalamicsudásanmerthátembervagyokvagyhogy')...tehát...! :-)
...ésmindeközbenmindeznemaztjelentihogyénnememlékezem("meg")a"rosszról")...! :-o :-s :-$ :-)
"köszönöm uram hogy hülye lehettem és nem pusztultam bele! - most sokkal jobb, köszönöm - és köszönöm, hogy lehet"tőlem" "is" még jobb is!..." - valami ilyes' van bennem, a'szem.
(uff! ... és még én beszéltem, jah...)
