Ezt tenném ki, például, ami alább következik. Kissé sánta, kissé furcsa-különös, kissé zagyva, kissé értelmetlen, ...kissé távolról esetleg nem is kissé "üti-veri és taszítja" a teológiát, a filozófiát meg a józan észt, meg a gyakorlatot meg sok hasonlókat is...talán... de nekem valamiért tetszik, és nem csak azért, mert én ötöltem ki, kissé régebben ( :-) )... Tehát:
Uram, köszönöm,
hogy megadod, hogy könyörülhess,
hogy jó ösztönön
át kísérsz a könnyű szívhez,
hogy a létözön
a lényegre érzővé tesz!
Uram, könyörülj,
hadd szeressem meghálálni,
hogy, mint ősi tölgy,
megtanultam élőn állni,
levegő, víz, föld
ajándékait csodálni!
Uram, kívánom,
tegyek jól mindenkor jót,
létem kitárnom
legyen boldogságra ok,
örök világom
áldja gondoskodásod!
(Ámen)
---
Hm.
