Ábrándozás az élet megrontója... (aszonnyák)

No, én meg elgondolkodtam a magamén.

Úgy, mint...

Szeretnék álmodozni.
De.
"Félek, hogy megtudják".
Továbbá.
"Van (jobb) dolgom is, azzal kéne foglalkozni."
Illetőleg.
"Miért erre menne el az időm, erőm, energiám, frissességem és a gondolatom?"

Satöbbi.

Azonba'.

Eszembe jutott, hogy kisebb (jóval kisebb) koromban is ábrándoztam.
Hát, elég vadakat.
Ahhoz képest, amilyen (én) vagyok.
Vagyis amilyennek látszónak gondolom én magam.

És nem tudom.

Azt, hogy akkoriban miért is álmodoztam.

Amikor nagyonis-tényleg volt (jobb) dolgom.
(Gondoltam és gondolom - persze - én magam így.)

Szeretném tudni.

(Álmodoznék.
Legalább.)