Ha az ember panaszkodik vagy dicsekedik, és ezt kifejezi, mások könnyen "együttéreznek" vele.
DE
Sokszor "megelégelendővé válik" a panaszkodás vagy (a) dicsekvés.
DE
Mi van, ha az ember azért is panaszkodik vagy dicsekszik, hogy mások tényleg együtt-érezzenek vele?
Hogy átérezzék, hogy átéljék, hogy elgondolkodjanak, hogy tanuljanak, ... hogy jobbítsanak (vagy "balítsanak") maguk'? (Nem is szólva arról, hogy ...IS!?!
Együttérzés - igazán... ?!?
2007.11.13. 12:33 Rege Ata
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr616254946
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.