mert bátrak

"Az önpusztítás másik, napjaink tőzsdeőrületére túlontúl jellemző válfajával egy depressziója miatt engem felkereső páciensem ismertetett meg, mély pironkodás és szégyen közepette. Ez a keményen dolgozó fiatalember rendkívül depressziós volt, mert a tőzsdén épp akkor vesztett el ötvenezer dollárt - csaknem minden megtakarított pénzét. A feleségével együtt arra gyűjtött, hogy foglalót tehessen le egy házra. Eredetileg hagyományos kötvényekbe fektette a megtakarításait, de később, ahogy a tőzsde újra és újra rekordokat döntött, részvényalapokat vásárolt. Ezek is jó eredményt értek el, de nem annyira, mint az egyéni részvények. Mivel a tőzsde egyre erősödött, néhány nagy társaság részvényeire cserélte a pénzalapi papírokat. Ezek is remekülteljesítettek, de nem annyira, mint egyes kis, internetes részvények. A páciens végül számos gyanús internetrészvényt vásárolt "hozomra", értékpapírkölcsönt vett fel, hogy megduplázza befektetése értékét. Természetesen ez volt az a pont, amikor a piac lezuhant, és a péciensnek mindössze néhány ezer dollárja maradt a számláján.
Szűk egy-két hónap múlva a piac teljesen magához tért, sőt rekordmagasságokba szökött. De a páciensem számára nem elég gyorsan - amikor bevallotta feleségének befektetésük sorsát, az asszony teljesen kiborult, és rávette, hogy hagyja ott a tőzsdét. Ő beleegyezett, és egy héttel azelőtt adta el minden részvényét, hogy a piac újra megugrott. Depressziója a felfelé ívelő piac láttán hatalmasodott el rajta- jelezve, hogy nem is annyira a veszteség bántotta, mint az a tény, hogy hallgatott a feleségére. Haragudott rá, mert "rávette" az eladásra, ugyanakkor saját felelősségével is tisztában volt, tudta, hogy alapvetően nem lett volna szabad részvényekbe fektetnie. Mivel nem hibáztathatta a feleségét, befelé fordította a mérgét, és depresszióval büntette magát."