A tegnapom után ma fél 5 körül már ébren voltam. Az ébresztőim háromnegyed 5-re vannak beállítva. A rádióst hagytam. Aztán tornáztam. A háromnegyed 6-os ébresztésre nem ébredtem fel. Csak háromnegyed kilenckor. Ébredtem fel. Magamtól. Nos, akkor már úton kellett volna lennem. De előtte még elvittem-hoztam anyámat vásárolni (én vezettem az autót, na). 2-3 óra körül úton lehettem végre ide. Most meg néha olvasok gondolkodom kicsit. A Tóth Árpád Körúti hajnal-ából kiindulva. Meg felrémlenek az Esti Kornél-novellák. Meg az A Holnap. Bírnám-e? Meg valahogy tegnap mintha kicsit megváltoztam volna. Meg hogy munkát-állást nem a nagy tömegben elbújva kell keresni, hanem célzottan.  Meg hogy reménytelenül jó ember vagyok szerintem (vagy nem, naugye, nahát). Meg hogy látszólag-tényleg pocsékká tettem "végtére" a saját helyzetemet-állapotomat, és hogy ez jó.

Valami konkrét? 

Van.

Azt nem írom le. 

HallgatniArany (nembiztosJánosvagyLászló)