"Myrdal ezért 1974-ben [közgazdasági] Nobel-díjban részesült, de ezt meg kellett osztania Friedrich A. von Hayekkel. Országa a harmincas években a gyakorlatban alkalmazta is azt a felismerést, hogy mind visszaesés, mind fellendülés idején aktív pénz- és költségvetési politika szükséges az ingadozások kilengésének csökkentéséhez. Igaz, hogy ma megint sok vita folyik e konjunktúrapolitika körül.
A harmincas években mindenesetre Myrdal és az egész stockholmi iskola a szakma úttörői közé tartozott. John M. Keynes a harmincas évek elején egy alkalommal Stockholmban előadást tartott forradalmi elméletéről, amelyben maga is meglehetősen kételkedett még, de ott alig lepte már meg vele kollégáit. S amikor Michal Kalecki 1939-ben hazája német megszállása után Myrdaltól meghívást kapott arra, hogy maradjon Stockholmban, a lengyel outsider, aki Keynestől függetlenül és ugyanolyan határozottan azzal érvelt, hogy a szabályozatlan piacgazdaság munkanélküliség felé visz, ezt [a meghívást] azzal utasította vissza, hogy Svédországban nincs rá szükség, mert ott már alkalmazzák felismeréseit."
(Gunnar Myrdal-ról - 2.)
2009.04.07. 13:45 Rege Ata
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://regeata.blog.hu/api/trackback/id/tr96253134
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
