mert bátrak

Néhány hónapja a könyvtárban lemásoltam a Gyógyító képzelet című kötetet. Az elmúlt néhány napban elolvastam. Most kb. egy órája tettem le a másolatköteget, elolvasva. Sok gondolatot, lehetőséget, módot ismertem meg és fel és ki az olvasás során. NEKEM "is" sokat…

Úgy tűnik, oda értem, hogy foglalkozhatok érzelmekkel - mind eszköz-, mind társ-, s ráadásul - sajátosan - mind "ok"-, mind "cél"-határozói értelemben.

A gyermekek bölcsődébe-vitele és óvodába-járása valahogy egyoldalú dolognak tűnik nekem. A bölcsődei nevelő, illetve az óvónő vajon nem "köteles" "elvivődni", illetve "eljárni" a gyermekhez, annak családjához, annak otthonába?

Most olvasom, hogy úgy is lehet (személy szerint nekem! ("is")) PTSD-m - magyar(abb?)ul: poszttraumatikus stressz-szindrómám -, hogy tudnék róla... pedig tanultam is róla elég sokat, szerintem.

A barát az, aki megölel és seggberúg. megcsókol és felpofoz. Jó esetben. Rossz esetben. Egyáltalában. Vagy hogy'.

Alapjában véve minden stressz-reakció az életet ment(het)i és segít(het)i. Ha nem feleslegesen (szükségtelenül) túlzott. A stressz meg a reakció.

Nos, a stresszoldás egyáltalában nem tartozik jelenlegi tanulmányaim, témáim, tárgyaim, területeim közé, legalábbis nem terveztem, ám tegnap megakadt a pillantásom egy Stresszoldás tanároknak című könyvön (persze főleg a címén) (szerző: Chris Kyriacou), és felkutattam még…

Igen szívesen vennék most néhány könyvet! Konkrét tan- és szakkönyveket. Pontosan van rájuk pénzem is. Ámde türelmet tanulok és tanúsítok. Legkorábban jövő keddig. Meg aztán is.

Írhatnám, hogy mindazt utálom, ami jellemző rám. Ugyanakkor azt is írhatnám, hogy nem jellemző rám és nem is utálom. Ilyen például az "agyalgás" meg a "tehetetlenkedés" meg a "hebehurgyaság" meg az "idiótaság". Mindnégyet utálom és…

Most olvasom, hogy az ember valódi vészhelyzetben nem feltétlenül károsan "tompul el", vagyis válik esetleg épp kevéssé érzékennyé a fájdalomra, illetve "némul meg". Hanem akár épp az "aktív" túlélés érdekében. "Eltompul" és…