Eddig két nő hatott rám komolyabban, mióta az eszemet tudom (amíg nem tudtam, ugye, volt még egy, de azt most hadd ne számítsam ide! köszi). Mindkettő azzal lett érdekes, hogy őszintén, komolyan, személyesen, bölcsen, okosan, nyíltan, egyenesen, határozottan, egyértelműen, rokonszenvesen... ellentmondott nekem. Magamnak, "úgymond". Az egyik a gondolkodásomon csavart (és egyenesített) egyet. Kicsit jó későn, de még - úgy néz ki - bőven idejében. A másik a hozzáállásomon facsart (és igazított) valamelyest. Jó sokkal a másik után, de még - úgy néz ki - bőven idejében. Egyikbe sem voltam-lettem "alapból" szerelmes - csak jó érzésem van "miattuk". Magamban. Kb. lelkileg, "mondjuk". És ezt, lehet, sosem fogják tudni.